...a klíma teljesítményének meghatározásáról

Jól bevált módszer a négyzetméter alapú teljesítmény meghatározás, azonban a tökéletes végeredményhez néhány dolgot érdemes részletesebben megvizsgálni.

A végletekig leegyszerűsítve elmondható, hogy az alábbi értékek az esetek 98 %-ában tökéletes megoldáshoz vezetnek inverteres klímaberendezések használatakor hűtésre és fűtésre egyaránt:

• 30 m²-ig 2,6 kW hűtőteljesítményű,
• 31-40 m²-ig 3,5 kW hűtőteljesítményű,
• 41-60 m²-ig 5,3 kW hűtőteljesítményű,
• 61-80 m²-ig 7,2 kW hűtőteljesítményű készülék használható.

Azért hűtőteljesítmény alapján van meghatározva, mert a készülék megnevezésénél jelzett teljesítmény a hűtőteljesítményt jelzi elsősorban történelmi okokból. A fűtőteljesítmény általában magasabb teljesítmény érték, mint a hűtőteljesítmény.

Az inverteres klímák fejlett szabályozó képessége lehetővé teszi, hogy szinte a teljes teljesítmény intervallumban veszteség nélkül szabályozzon. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy a heyiség csúcs hűtési-fűtési igényére méretezve, illetve enyhén túlméretezve, nagyon jó hatásfokú, pontos hőmérséklettartású rendszert kapjunk.

Mire érdemes figyelni a teljesítmény meghatározásánál?

Egy helyiség hűtési-fűtési igényét számos tényező befolyásolja, ami a négyzetméter arányos teljesítmény meghatározástól jelentősen eltérő teljesítmény szükségletet eredményezhet. A négyzetméter arányos számítási mód átlagos körülményekre vonatkozik az alábbi tényezők vonatkozásában némi túlméretezés mellett. Amennyiben felmerülhet, hogy a klímatizálni tervezett helyiség eltér az átlagos körülményektől az alább felsorolt teljesítményt befolyásoló tényezők valamelyikében, mindenképp érdemes szakember véleményét kikérni.

• a helyiség belmagassága
• az épület benapozottsága
• ablakfelületek mérete és tájolása
• határoló falak elhelyezkedése és benapozottsága
• a mennyezet felől érkező várható hőterhelés (lapostető, tetőtér)
• a lakók vagy dolgozók létszáma
• mennyire zegzugos a lakás, mennyire nyitottak a terek
• elektromos eszközök, számítógépek, konyhai berendezések hőkibocsátása
• alapterület, amit hűteni szeretnénk
• milyen hőmérsékletkülönbséget szeretnénk elérni
• várható árnyékolás nyáron, redőny, árnyékoló, fák, bokrok
• környék jellege (fás, parkos rész vagy pedig belvárosi környezet, kőfalakra, aszfaltozott utcára néző lakás
• szigetelés

A klíma kiválasztása során nem az egész lakás alapterületét kell figyelembe venni, hanem az ajtókkal határolt hűtendő-fűtendő terület nagyságát és ehhez kell illeszteni a klíma teljesítményét. Miért fontos ez? Azért, mert nincsen jelentősége a hűtés-fűtés szempontjából azoknak a tereknek, amelyeket nem érint a klimatizálás: nem egybefüggő terek, beugrók, szobák, mellékhelyiségek. Tehát a 80 négyzetméteres összterületű lakásból, ha csak a 20 négyzetméteres nappalit klimatizáljuk, amit ajtó választ el a lakás többi részétől, akkor erre a méretre kell a klímát is kiválasztani.

A leggyakrabban alkalmazott méretek a 2,5 kW-os, a 3,5 kW-os és ritkábban az 5 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezés. A klíma teljesítménye nem azonos az elektromos áram fogyasztásával, hanem egy, a hideg levegő szállítási értékéből származtatott mérőszám, ami megmutatja a berendezés hűtési képességét. Egy korszerű, inverteres klíma széles tartományban tudja változtatni a teljesítményét a változó körülményekhez igazodva és így éppen csak annyira hűti vagy fűti a lakást, ami a kellemes hőérzetet biztosítja, illetve az áramfogyasztása is minimalizálódik.

A 2,5 kW-os klíma a kis szobák, nappalik, hálószobák hűtő-fűtő berendezése, nagyjából 20-30 négyzetméterig, ha nincsen a szoba sugárzó hőnek kitéve folyamatosan, nem nyugati fekvésű, esetleg sarokszoba, aminek a falai is folyamatosan melegednek.

A 3,5 kW-os klíma már 30-40 négyzetméteres teret is megbízhatóan lehűt, az amerikai konyhás, nappali + konyha kombinációk esetében is ideális választás, mivel a konyhában keletkező plusz hőterhelést is képes kompenzálni a felmelegedéssel együtt. Ez a leggyakoribb méret, mivel nincs kiugró árkülönbség a 2,5 kW-os klímához képest és méretben, áramfogyasztásban pontosan ugyanakkora a két berendezés, illetve az inverteres szabályzásnak köszönhetően ez is akkora teljesítményt vesz majd fel, mint amire az adott pillanatban szükség van a hűtéshez, de a végső kapacitási tartaléka mégis jóval több, mint a kisebb társának.

Az 5 kW-os teljesítményű klíma már egy teljesen más kategóriát jelent: sokkal méretesebb a beltéri egysége, jellemzően 100 cm feletti a hosszúsága és jóval nagyobb hőcserélővel rendelkezik a beltéren és kültéren egyaránt, illetve akár 100-150 ezer forinttal is drágább, mint az egy kategóriával kisebb klíma. Érdemes tehát körültekintőnek lenni a vásárláskor. Az ilyen méretű klímának akkor van jelentősége, ha egy kisebb berendezés már nem érné utol magát még folyamatos üzem mellett sem, mivel nem elegendő a hideglég-szállítási képessége, amivel lehűtené a teret. Jellemzően ez a klíma 40-60 négyzetméter alapterületű egy légterű helyiség hűtésére alkalmas, ahol már szükséges ez a hűtőteljesítmény. Az ennél nagyobb vagy osztott tereket célszerűbb inkább kettő vagy több kisebb teljesítményű klímával hűteni, hogy ne alakuljon ki jelentős hőkülönbség a lakás egyik vagy másik sarka között és egyenletesebb legyen a hűtés, nem pedig pontszerű.

Az 5 kW-os klíma kültéri egysége is már egy méretesebb darab, gyakran nem is lehet szimplán az ablakon kitenni a kis klímáknál megszokott módon, hanem létra, esetleg állványozás használatával kerül kiépítésre. Az 5 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezéseknél általában az elektromos előkészítés is több figyelmet kíván, külön körre elhelyezve a klímát és 2,5 mm-es rézvezetékkel kábelezve a kismegszakítóig. A kültéri egységet 550 cm-es konzolra szükséges elhelyezni, ami megfelelő távolságot biztosít a fal és a klíma között, így segítve a megfelelő légáramlást és a kültéri egység optimális hőcseréjét a szabad levegővel.

Amennyiben bizonytalan a légkondicionáló teljesítményének meghatározásában, hívjon bennünket és segítünk!